Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettessel Temerin és más kisebbségi ügyek kapcsán

 

Temerinben rövid nyolc nap leforgása alatt két magyar fiatalembert is támadás ért. Az első esetben a Horváth Hunor ellen támadó Ivo Banićot csakhamar elfogták (időközben 10 000 dinár bírságra vagy 10 napi elzárásra ítélték), míg a Losoncz Márkra támadó hattagú csoport után tovább tartott a nyomozás (időközben őket is azonosították). A történtekre reagálva a tartományi ombudsman irodája a múlt csütörtökön közleményt adott ki, amelyben a nemzetek közötti viszonyok elmérgesedésére figyelmeztet és találkozót kezdeményez a temerini községi vezetőség, a helyi iskolák és a rendőrség képviselőivel, hogy közösen lépjenek az elkeserítő (Guszton András községi elnök által fasizmusnak minősített) jelenség megfékezése érdekében.

– Az első esetben nem reagáltunk, mert a rendőrség rögtön elfogta az elkövetőt, viszont amikor a második támadás is megtörtént, és a tettesek ismeretlenek voltak, nem hagyhattam szó nélkül, hogy mi történik Temerinen – mondja Vukašinović Éva, dr. Dejan Janča vajdasági tartományi ombudsmannak a nemzeti kisebbségek védelmében illetékes helyettese, akit nemrégiben neveztek ki erre a posztra, miután elődje, Góbor Zoltán nyugdíjba vonult. Éva az újvidéki Klemm orvosházaspár gyermekeként Újvidéken nőtt fel, jól ismeri az itteni és környékbeli közállapotokat, bírói vizsgával rendelkező okleveles jogászként az idevágó előírások, törvények jó ismerője. Ombudsmanhelyettesi munkájának értelmét a konkrét segítségben látja:

– Remélem, hogy hatott a rendőrségre a közleményünk, de nem ez a fontos, hanem az, hogy megtalálták az elkövetőket. Ez a lényeg! Figyeltük, hogy Temerinben konfliktushelyzetek követik egymást, és konkrét javaslatokkal álltunk elő. A Családi Kör megjelenésének a napján, tehát csütörtökön kerül sor egy találkozóra Temerinben a mi kezdeményezésünkre, ahol a községi vezetőség, a rendőrség és az iskolaigazgatók segítségével a további teendőket vázoljuk fel. Mi edukatív jellegű tevékenységre gondolunk, nevezetesen, hogy rendőrök, jogászok és más szakemberek megmagyarázzák a fiataloknak, hogy a másik ember ellen irányuló támadás, a nemzeti türelmetlenség szítása, a másik nemzet vagy másik ember ellen irányuló falfirka bűncselekmény, amit a társadalom szankcionál. Orosz Klárával, a tanácsosommal, aki szintén jogász, az ombudsmaniroda részéről megpróbálunk elindítani egy tevékenységet Temerinben, aminek a célja a tudatállapot megváltoztatása. Az, ami ott történt, nem egyszerű kocsmai verekedés, és nem is minősíthető annak. Temerinben bűncselekmény történt, a büntetőjogi kvalifikációban is így kell szerepelnie. Mint jogász úgy gondolom, hogy más lenne a helyzet, ha a bíróságok másként ítélkeznének ezekben az esetekben. Jó lenne, ha figyelembe vennék Korhecz Tamás tartományi kisebbségi titkár véleményét, hogy a törvény adta lehetőségekkel összhangban pénzbírság helyett méltó büntetést rójanak az elkövetőkre.

– A nemzeti kisebbségek védelmében illetékes ombudsmanhelyettes tehát Temerinben a helyszínen próbál cselekedni?

– A tanácsosommal együtt úgy gondoljuk, hogy a nemzeti kizárólagosság gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza, s ezen csak a helyszínen, az emberekkel dolgozva lehet segíteni olyan projektumokkal, amelyek a gyerekek nevelését, reális gondolatvilágának a kialakítását szolgálják.

– Az ombudsman nem szólhat bele a közigazgatási szervek vagy a bíróságok munkájába, viszont véleményt mondhat. Mennyire van súlya a véleménynek?

– Nem szólhatunk bele, de egyfajta „szégyenfalat” felállíthatunk. Az idei munkatervünkben szerepel a többnemzetiségű települések látogatása és helyzetfelmérés arról, hogyan valósulnak meg a kisebbségi jogok, mindenekelőtt az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és az egyenjogú nyelvhasználat terén. Ellátogatunk például Bácskeresztúrra, Padinára, Ürményházára, Herkócára és sok más településre, és eközben szeretnénk tudatosítani, hogy létezünk, és hogy tudunk jogi segítséget is nyújtani a konkrét problémák megoldásában. Ha például a közigazgatási szervek mulasztást követnek el vagy nem járnak el megfelelően, mi segíteni tudunk. Vannak esetek, amikor önkezdeményezésre lépünk a kisebbségi jogok veszélyeztettsége láttán. Itt volt például Szenttamás esete, ahol nem akarták feltenni a Szenttamás megnevezést tartalmazó táblát, amivel egyértelműen megsértették az emberi és szabadságjogokat, és mi erre reagáltunk is.

– S hogyan lehet mindennek foganatja?

– A kulcs az ombudsman személye. A tartományi ombudsman intézménye hat éve létezik, fokozatosan egyre inkább jelen vagyunk a köztudatban, és a hatéves munka során is elértünk már annyit, hogy súlya legyen az ombudsman által kimondott szónak.

– A vajdasági nemzeti közösségek életében most fontos esemény, a nemzeti tanácsok megválasztása előtt állunk. A nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvénynek a választói különnévjegyzékre vonatkozó rendelkezése kapcsán is elhangzottak fenntartások. Azt kifogásolták, hogy meg kell vallani nemzeti hovatartozásunkat.

– Igyekszem nem foglalkozni politikával, és mindig a célt nézem. Ha ez esetben az a cél, hogy a kisebbségek maguk kreálják az életüket a törvény adta területeken, akkor egy pozitív helyzet állt elő. Nem azt mondom, hogy a törvény ideális, de az a lényeg, hogy egy önkéntes lehetőséget ad. Nem azt mondja, hogy a polgár köteles nyilatkozni, hanem megadja a szabadságot, hogy a polgár maga döntsön, hogy vállalja-e nemzeti hovatartozásának megvallását. Ha szigorúan néznénk, a népszámláláskor is hasonló a helyzet.

– A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséhez tartozik az anyanyelven történő bírósági eljárás is. Erre odafigyelnek-e?

– A múlt év végén történt meg az új bírák kinevezése és a régiek megerősítése. A bíróságok legfelsőbb tanácsa tette meg a javaslatokat a parlamentnek, és ezt megelőzően a testület ajánlást kapott arra vonatkozóan, hogy vegye figyelembe a lakosság nemzeti összetételét az adott bíróságokhoz tartozó településeken. Személyesen érintett, hogy engem is kineveztek ugyanazon a napon, amikor ombudsmanhelyettessé választottak. Én ez utóbbi munka mellett döntöttem, s ebben a munkakörben kísérem figyelemmel az egyenjogú nyelvhasználat érvényesítését. 2010 végén közelebbit tudok mondani erről.